Már rég nem az a kérdés, hogy érdemes-e SSD-vel felszerelni számítógépünket, sokkal inkább az, hogy melyiket válasszuk az egyre bővülő kínálatból?
Az SSD nagyon hatékony módja annak, ha egy pár éves gép sebességét szeretnénk felturbózni. Sokféle lehetőség közül lehet választani, mutatjuk a legjobb alternatívákat. Számtalan teszt bebizonyította már, hogy egy régebbi számítógép sebességét nagyon jól fel lehet dobni egy SSD beépítésével – és nemcsak akkor, ha a gépben eddig HDD volt, hanem akkor is, ha régi, a hőskorból származó SSD-vel szerelték.
Az informatikai piacot szinte folyamatosan az árak csökkenése jellemzi, az SSD-k esetében pedig új fejlesztések is segítenek abban, hogy a forint/ gigabájt mutató soha nem látott mélységekbe essen. A merevlemezeknél ugyanakkor pont, hogy az árak kismértékű emelkedése figyelhető meg, ezért az idei karácsony különösen jó alkalom a meghajtó cseréjére.
Többféle megoldás
Egy SSD mindig sokkal gyorsabb lesz, mint egy HDD, azonban a legjobb megoldást akkor tudjuk kiválasztani, ha tudjuk, hogy az adattárolót pontosan mire szeretnénk használni. A sebességbeli többlet főleg nem a gyorsabb adatátvitelből adódik, hanem a legalább két agyságrenddel jobb elérési időből.
Az SSD-k csatlakozhatnak SATA/mSATA porthoz, M.2 foglalathoz vagy közvetlenül PCIe sínre. Notebookokban előbbi kettő verziót használhatjuk, asztali számítógépnél mindhárom megoldás szóba jöhet. A legolcsóbbak a sztenderd 2,5 colos helyre beépíthető SATA portra illeszkedő SSD-k; köztük jelenleg a 256-512 GB kapacitást adók a legelterjedtebbek. Az új technológiák (pl. QLC cellák) segítik a jó ár/ érték arány elérését – például rövidebb élettartam, lassabb működési sebesség.
Egy notebookban, ahol mindössze egyetlen hely van az adattároló számára, sokszor mégis az egyetlen megoldást jelentik ezek a változatok. Az ultrabookok, valamint a modern alaplapok M.2-es foglalatot (is) tartalmazhatnak. Az M.2-es SSD-k lehetnek SATA és NVMe SSD-k; igazán akkor jelentenek előnyt a helyspóroláson kívül, ha az NVMe szabványt is támogatják.
Az NVMe meghajtók ma már alig drágábbak, és nem is feltétlenül kisebb kapacitásúak, viszont sokkal gyorsabbak, mint a SATA megoldások. Vigyázat, nem minden notebook és alaplap kezeli az NVMe meghajtókat. Aki játékhoz vagy komoly adatmennyiség mozgatását igénylő munkához keres SSD-t, annak pedig olyan megoldást ajánlunk, amely szintén NVMe-n keresztül kommunikál, de közvetlenül PCIe sínre csatlakozik.
Szempontok vásárlásnál
A piacot a Samsung és a Kingston uralja, azonban így is rengeteg modell közül lehet válaszani. Segítünk!
Csatlakozó
A SATA csatlakozó minden alaplapon és laptopban megtalálható, az újabb modellek között pedig rengeteg az olyan, amelyik M.2-es foglaltot is tartalmaz. Az ulrabooknál a gyártók gyakorlatilag teljesen átálltak az M.2-es meghajtókra, míg az olcsóbb típusoknál inkább a 2,5 colos merevlemezek helyére illeszthető megoldásokat használják. Esetleg mindkettő opciót.
xLC
Az SSD-knél egy cella tárolhat egy, kettő, három vagy négy bitet is; ettől függően SLC,MLC,TLC,QLC, rövidítéssel jelölik őket. Minél több bitet képes tárolni egy cella, annál nagyobb méeretű SSD építhető segítségével. Hátrányként jelentkezik ugyanakkor, hogy ha egy cella több bitet is képes tárolni, akkor rendszerint lassaban írható/olvasható, és az élettartalma is rövidebb.
Interfész
Az SSD-k SATA vagy M.2 foglalatba illeszkedhetnek, esetleg közvetlenül a PCIe csatlakozóba. Az M.2-es modellek között vannak SATA és NVMe interfészt használók is. Mivel a SATA szabvány szűk keresztmerszet lehet, ha az alaplap/notebook támogatja, érdemes olyan SSD-t választalni, amely támogatja a PCIe busszal közvetlen kapcsolatot jelentő NVMe-t.
Fizikai méret
Egy sztenderd SATA SSD 2,5 colos normál tokba kerül, a PCIe sínbe illeszkedő modelleknél pedig a méret szerint nem szempont. Az M.2-es meghajtók esetében a szélesség szabványos (22mm), viszont a hosszúság lehet 32,42,60,80 vagy akár 110mm is. A nagyobb kapacítású modellek értelemszerűen hosszabbak.
Extra elönyök
Az SSD nemcsak azért jó, mert gyorsabb, hanem azért is, mert nincs benne mozgó alkatrész. Emiatt egy SSD fogyaszátsa kedvezőbb (nő az egy feltöltéssel elérhető üzemidő), mint egy normál merevlemezé, valamint nem kell aggódni amiatt sem, hogy egy véletlen esés vagy folyamatos rázkodás esetleg kárt tenne az adathordóban (és így végső sorban értékes adatokban).
Áttérés régi rendszerről
Egy SSD beépítése alapvetően nem problémás, viszont ha a rendszermeghajtót is szeretnénk az új szerzeményre átköltöztetni, akkor lesz azért teendő.
Többféle megoldás is létezik: akinek van ideje, annak a rendszer újratelepítése a legjobb verzió, mert ilyenkor tiszta lappal lehet indulni. Habár a dolog macerás, mert a szoftvereket is újra kell telepíteni, egy notebook esetében rendszerint nincs más megoldás – hacsak nincs asztali gép, amibe a régi és az új adathordozót is be tudjuk építeni.
Idő vagy vállalkozó kedv hiányában az SSD-hez mellékelt szoftver vagy az internetről letölthető/megvásárolható programokat lehet a partíció átmásolására használni. Amire figyelni kell, az az, hogy a SATA, illetve NVMe meghajtók más drájvert igényelnek, tehát ha az interfész is változik, akkor másolás előtt kell telepíteni a szükséges illesztőprogramokat is.
A régi rendszert mindaddig, amíg az új (vagy átmásolt) verzió nem működik megfelelően, ne töröljük le, jó lesz biztonsági tartaléknak.
Vélemények:
Milyen szempontok szerint válasszunk?
Notebookba érdemes mindig a költségkeretbe beleférő legnagyobb SSD-t választani, talán még akkor is, ha kicsit lassabb meghajtót tudunk így venni. Asztali gépbe viszont jó megoldás lehet egy kisebb SSD-t választani, ha mellé tudunk még egy nagy méretű normál merevlemezt is vásárolni.
256 GB alá ma már nem érdemes menni, viszont az sem biztos, hogy túl nagy SSD-be érdemes beruházni. Elvégre ma már megoldható, hogy a fontos adatokat és a családi fotókat a felhőben tároljuk, a multimédiás kontentet pedig számtalan szolgáltatótól lehet streamelni.
Extra tipp
A notebookba épített meghajtó kapacitása korlátozott, ezért még nagyobb szerep jut a külső egységeknek.
Az SSD-k előnyeit nemcsak notebookban vagy asztali PC-kben lehet kihasználni, hanem akkor is, ha külső adathordozóra van szükség. Ezeknél a kütyüknél fokozottan előnyt jelent, hogy a mozgó alkatrész hiányából adódóan gyakorlatilag nincs sérülésveszély. A külső SSD-k ugyanis szinte kivétel nélkül meghalnak a külső behatásoktól, a kérdés legfeljebb az, hogy mikor kerül erre sor. Külső SSD-t összeszerelve is lehet vásárolni, de belső használatra tervezett egységgel és hozzá való tokkal is próbálkozhatunk
SSD hátárnya
Azonban sajnos hátránya is van, bár jóval rövidebb a lista, csupán egy említésre méltó dolog:
az újraírások száma korlátozva van, de persze elég nagy számról beszélünk, így nem gondoljuk, hogy ez nagy hátrány lenne – korábban 3000-10 000-szer volt írható, manapság ez akár az 5 milliót is elérheti – átlagos felhasználás mellet ez 8-10 évet jelent.
Ha fontos számodra is, hogy gyors és megbízható legyen a géped, ha dolgozol vele, sok adatot tárolsz rajta, mindenképpen érdemes beszerezned egy jó fajta SSD-t.
Ársávok, kategóriák
100 ezer forint felett
Ha az ár nem számít, akkor a villámgyors sebességet és a hatalmas kapacitást is kombinálhatjuk. A 2 TB-os kapacitás pedig ahhoz is elég, hogy egy sima HDD-vel egyáltalán ne kelljen vacakolni.
50-100 ezer forint között
Egy olyan notebookba, amellyel rendszeresen dolgozunk nagy mennyiségű adatokkal, mindenképpen olyan SSD-t érdemes választani, amely az NVMe-t is támogatja.
35-50 ezer forint között
Asztali gépbe, ha az alaplap támogatja, akkor érdemes M.2-es foglalatba illeszkedő NVMe SSD-t vásárolni. Így még egy SATA-helyet is spórolhatunk, ha szükséges másra.
20-35 ezer forint között
256 GB bőven elég rendszermeghajtónak, de ha néhány játékot is szeretnénk felmásolni az SSD-re, akkor válasszuk az 512 GB-os modellt!
20 ezer forint alatt
Ha notebookba választunk SSD-t HDD helyett, akkor a kapacitás a legfontosabb. Az teljesen biztos, hogy a sebességbeli ugrás hatalmas lesz.
