Különböző modellek
Bluetooth fülhallgató teszt | A teljesen vezeték nélküli fülhallgatóknál nagyon fontos, hogy jól illeszkedjenek fülünkbe, különben hevesebb mozdulatoknál elmozdulhatnak, vagy akár ki is eshetnek onnan.
Akasztók
A fülkagylónkba kapaszkodó akasztók, mint amiket a Plantronics BackBeat FIT-nél is láthatunk, nagyon hatékonyak, de elég nagyok és feltűnőek.
Szárnyak
A Bose és néhány más gyártó apró szárnyakkal egészíti ki a fülhallgatót, mely így a fülkagyló belső felületének támaszkodik, és nem tud elfordulni.
Szoros illeszkedés
A legtöbb apró fülhallgató egyedül a különböző méretű szilikongumi harangok biztosította szoros illeszkedésben bízik, amely általában elég jól működik.
Egyedi megoldás
Az Apple szokás szerint saját útját járja az AirPodsnál, melyeket egyszerűen csak be kell akasztanunk fülünkbe, ennek ellenére meglepően jól tartják a helyüket.
Tárolás és töltés
A teljesen bluetooth -os modellek egyik gyenge pontja az üzemidő, apró méretük miatt ugyanis nincs hely nagy akkumulátoroknak – nem csoda, hogy a tesztelt eszközök 2,5 óra (Kygo E7/900) és 7,5 óra (Samsung Galaxy Buds) tartományban maradnak működőképesek egy töltéssel. Annak érdekében, hogy ne kelljen naponta többször is konnektort keresnünk, a hozzájuk tartozó tokok kivétel nélkül hordozható powerbankként és töltőként is funkcionálnak.
De nemcsak a maximális üzemidő lényeges, hanem az is, hogy rövid ideig tartó töltéssel mennyit tudunk még zenét hallgatni róluk. Ezt úgy ellenőriztük, hogy negyed órát töltöttük a teljesen kimerült fülhallgatókat a hozzájuk tartozó tok segítségével. Ebben a tesztben az Apple Airpods végzett az élen, mely ennyi töltés után már körülbelül 3,5 óráig használható. Negatív példának felhozható a Sony WFSP900, mely mindössze 20 percet bírt.
Bluetooth fülhallgató tesztsorán figyelembe kell venni a készülékek hordozhatóságát és a tok méretét és tömegét is. Érdekes módon ezek és az akkumulátor kapacitása között semmiféle összefüggés nincs: míg az első generációs Airpods csak 44 grammot nyom, addig üzemideje meghaladja a 35 órát, ezzel szemben a 138 grammos, nehézsúlyú Pioneer SE-C8TW 14 óra után már hálózati táplálásra szorul.
A méretbeli különbségek is látványosak, hiszen az Apple termékét nyugodtan zsebre is vághatjuk, a Pioneer modellje viszont igencsak kidudorodik. A tartók tervezésekor a gyártók apró, de hasznos finomságokkal tehetik kényelmesebbé életünket. Például a mágneses rögzítés nemcsak elegáns, de azt is biztosítja, hogy a fülhallgatók mindig helyes pozícióba kerülnek, nem nekünk kell az apró töltőérintkezőkhöz igazítani őket. Ideális esetben a készülék érzékeli, ha kivettük fülünkből, és magától kikapcsol, és akkor is így tesz, ha a töltőtokba kerül. Ez utóbbit szinte mindegyik tesztelt fülhallgató tudja, az egyik meglepő kivétel ez alól a méregdrága Bang & Olufsen.
Kezelési kihívás
Míg a klasszikus fejhallgatóknál bőven van hely a kezelőszerveknek, addig a tesztelt apróságoknál ezek elhelyezése már nem ennyire egyszerű. A gyártók nagy része a gombokra esküszik, pedig ezek nem túl előnyösek, hiszen megnyomásukhoz vagy két kézzel kell dolgoznunk, vagy elviselni, hogy a fülhallgatót nekinyomjuk fülünknek, ami legalábbis kényelmetlen. Ez utóbbi miatt például a Bose SoundSport Free gyakorlatilag nem is kezelhető menet közben.
Sokkal kényelmesebb az érintéses vezérlés, ezért is értékeltük ezt a megvalósítást magasabb pontszámmal, de ellenőriztük például a gesztus- és hangalapú irányítást is. A lejátszás és megállítás a legtöbb esetben gond nélkül működik ezekkel is, de a számok közötti ugrás és a hangerő állítása is általában megbízható. Bluetooth fülhallgató teszt alatt acsúcsot egyértelműen az Apple képviseli, köszönhetően a Sirinek, mely szinte bármiben tud segíteni nekünk.
Az egyetlen gond, hogy nem mindenki szeret nagyközönség előtt a fülhallgatóhoz beszélni. Az mindenesetre kijelenthető, hogy a sokféle kezelőszerv miatt minden modell megszokást, tanulást igényel, és néha bizony türelmet is. A Kygo E7/900 esetében például a visszalépéshez az egyik gombot 2 másodpercig kell nyomva tartani, viszont a lassú működés miatt sokszor inkább az aktuális szám elejére jutunk csak. Hasznos, de sajnos ritka szolgáltatás a zene megállítása akkor,ha a fülhallgatót kivesszük fülünkből – ezt csak hat termék, köztük az első háromban tanyázó Apple és Sennheiser gyártmányok, tudják.
Érintés vagy nyomás
A zenelejátszás irányításához a gyártók vagy gombokra, vagy érintésérzékeny felületre hagyatkoznak – az utóbbi általában kényelmesebb kezelést biztosít.
A Jabra az Elite Sport esetében a gombokat választotta, ezeket nyomva azonban a fülhallgatót is bepréseljük fülünkbe, ami kellemetlen érzés
Nagyon kényelmesen és könnyen kezelhető
ujjbegyünkkel a bluetooth -os Bang & Olufsen E8 2.0, amelynél érintéssel is elérjük valamennyi fontos funkciót
Változó hangminőség
A legnagyobb kényelem és a legjobb kezelhetőség sem ér sokat, ha a hang viszont pocsék – ezért is vettük figyelembe ezt a jellemzőt a legnagyobb súlyozással. Tesztünkben ezen a téren a Bose SoundSport Free lett a legjobb, tiszta, erőteljes hangjával, melyet nem próbáltak meg valami fals mélyhangkiemeléssel mesterségesen feljavítani. Az egyetlen kritika a vokálokat érheti, melyek időnként erőtlennek hatnak, de a teljes képet nézve maximálisan elégedettek lehettünk. A Bose mellett a
bluetooth fülhallgató teszt győztes a Sennheiser Momentum
és az Audio-Technika SPORT7TW tetszett még, ezeket követi nem sokkal lemaradva az Apple Airpods család, mely nyitott kivitele ellenére is egész tisztán és természetesen szól, és nincs híján a mélyhangoknak sem, bár lehetne kicsit dinamikusabb. Nem volt rossz a Jabra Elite Active 65t teszt sem, de a középkategóriában már egyre több mesterséges hangzású modellt találunk, melyek túlhangsúlyozzák valamelyik – rendszerint a mély – tartományt. Általános felhasználásra a legtöbb versenyző egyébként megfelelő, és különösen kellemes meglepetés volt ebből a szempontból a szuperolcsó QCY T1, mely árához képest remek hangminőséggel bír.
Bluetooth fülhallgató teszt során csalódás volt a Bang & Olufsen100 ezer forintos E8 2.0-ja, melynek hangja ugyan tiszta, de híján van minden térnek és dinamikának, de a szintén drága Master & Dynamics MW07 sem éri el azt a szintet, amit ára alapján elvárnánk.
Annak, hogy egyes modellek hangminőségében csalódnunk kellett, több oka is lehet: vannak olyan példányok, melyek egyszerűen csak torzítanak, másokban a hangmérnökök túlzásba vitték valamelyik tartomány kiemelését, harsánnyá, tolakodóvá, hosszabb távon fárasztóvá téve őket. Ez nemcsak a mélyhangok esetében gond, hanem a magas tartományban is, ahol például a zongora vagy a cintányér kerülhet túlzottan előtérbe és okozhat akár torzítást is. Persze a hangminőség megítélése nagyban függ az egyéntől és a hallgatott zene stílusától is, ezért vásárláskor mindenképpen érdemes élő tesztet is végezni.
Mint már említettük, az ilyen hallójáratba dugható eszközök hasonlóan működnek a füldugókhoz, így több versenyző is kínál úgynevezett hearthrough, vagy más néven átmenő üzemmódot. Ezt aktiválva egy mikrofon segítségével belekeverik a zenébe a kültéri zajokat, lehetővé téve az odafigyelést egy beszélgetésre, vagy a biztonságos közlekedést, sportolást a városban. Az Apple Airpods nyitott kivitele feleslegessé teszi ezt a funkciót, itt ugyanis elég tisztán hallani mindent, és a Plantronics BackBeat FIT 3100esetében is ez a helyzet, ez a termék viszont jóval lazábban ül fülünkben, ami negatívan befolyásolja a hangminőséget is.
Bluetooth -szal mindig közel
Külön oszlopot szenteltünk a táblázatban a Bluetooth kapcsolatnál mérhető hatótávolságnak, mely akkor lehet érdekes, ha otthon is szeretnénk fülhallgatóval zenét hallgatni, és nem akarjuk ehhez állandóan zsebünkben hordani a telefont. A teszt során egyszer nyílt térben, 25 méterről, egyszer pedig beltérben, 11-15 méterről vizsgáltuk, hogy mire képesek a versenyzők. Az első akadályt valamennyien elfogadható értékeléssel vették, de a mezőny nagy részének az ajtó sem okozott gondot. Amikor viszont átmentünk a harmadik szobába, tehát két fal került a telefon és a fülhallgatók közé, akkor egyedül a Sony WFSP900 volt képes értékelhető hangminőséget felmutatni.
Sportra, kültérre szánt eszközöknél fontos a vízállóság, és a legtöbben legalább fröccsenő víz ellen védettek, ami az IPX4 feltételeinek teljesítését is jelenti. Ezzel biztosak lehetünk benne, hogy egy hirtelen záporeső még nem jelenti a fülhallgató végét, de vízbe meríteni csak az IPX7-nek megfelelő eszközöket szabad. Ez sem jelent úszást, inkább csak egy fürdőkádat, aki ennél is többre vágyik, annak a Sony WFSP900-at kell választani, ez ugyanis IPX8-as. Persze a gyakorlatban erre ritkán van szükség, hiszen a zene forrását is magunkkal kell vinni a mélybe.
Bluetooth fülhallgató teszt összesítő táblázata
Bluetooth fülhallgató teszt eredmények
Legjobb vétel
QCY T1
Tesztgyőztes
Sennheiser