Milyen laptopot vegyek?

milyen laptopot vegyek

Találjuk meg a legjobb noteszgépet!

A tökéletes laptopunknak ki kell minden igény elégíteni mind hordozhatóságtól mind a játékig és a videoszerkesztésig. A valóságban azonban nem ilyen egyszerű ezért lássuk tehát milyen laptopot vegyek?

Évek óta töretlen a notebookok népszerűsége, még ha eladási számaik nem is mindig tükrözik ezt. A kategória ugyanakkor túlélte a táblagépek támadását, így a hordozható eszközök piacán belül a noteszgépek 2,7 százalékkal növelték részesedésüket.

A nagy márkák, a HP, az Asus, a Dell, a Lenovo és az Acer mellett pedig megjelentek a feltörekvő kínai cégek is, a mobiltelefonok piacáról átlépő Xiaomi és Huawei. Ennek eredményeként a vásárlók egyre nagyobb választékkal szembesülnek, így a tabletekkel ellentétben itt már tényleg nehézkes az igényeinknek  leginkább megfelelő modell kiválasztása. Jelen cikkünkben erre a folyamatra próbálunk meg egy útmutatót adni: elmondani, hogy mikor milyen komponensekre kell odafigyelni és melyik az a jellemző, amit figyelmen kívül hagyhatunk.

A jobb áttekinthetőség kedvéért három kategóriára bontottuk a piacot: a böngészésre, irodai munkákhoz ajánlott belépőszintre, a multimédiás középkategóriára és a teljesít mény centrikus felső kategóriára. Ezenfelül érintünk majd pár speciális esetet is, így a Chromebookokét és az átalakítható gépekét.

Képátló 10-től 17 colig

Ma a piacon noteszgépet találunk 10 colos és 17 colos méretben is. A 12 colnál kisebb modelleket általában a szubnotebook kategóriába soroljuk, és ezeknél a tervezés során rendszerint a  hordozhatóság és a hosszú üzemidő áll az élen, nem pedig a nagy teljesítmény. Ezeket a szubnotebookokat minden árkategóriában megtaláljuk – például a belépőszinten a pár éve óriási  népszerűségnek örvendő, majd a történelem szemétdombjára kerülő netbookok (például az Asus Eee PC) is ide tartoznak.

Ezeknek a nagyon „alulmotorizált” készülékeknek az utódai a Chromebookok, amelyek a Google Chrome OS operációs rendszerére épülnek, és erőforrásaik egy részét a felhőn keresztül érik el. Ezért beépített háttértáruk kapacitása is alacsony,  rendszerint 16–128 GB, használatuk pedig netkapcsolat nélkül igen kényelmetlen. 42 > 2018 > 5 > CHIP TESZT & TECHNOLÓGIA > NOTEBOOK A következő fokozatot a 13-14”-os kategória jelenti, amely talán a legjobb kompromisszum a teljes értékű billentyűzettel és többféle csatlakozóval szerelt, de nagy méretű klasszikus 15,6”-es gépek és a szubnotebookok között, ha a hordozhatóságot, a használhatóságot és a teljesítményt nézzük.

A 17 colos, és még ennél is nagyobb notebookok a DTR (desktop replacement) családba tartoznak, és itt már a  teljesítményé a főszerep, így egyes esetekben az is előfordul, hogy asztali gépekből származó komponenseket építenek a noteszgépbe. Sok, a mérnököknek és a játékosoknak szánt modell  kerül ebbe a kategóriába – különösen az utóbbi piac az, ami mostanában hatalmas népszerűségnek örvend.

Processzor és memória

A mai notebookok szinte kivétel nélkül az Intel gyártotta processzorokraépülnek. Ezekre általánosságban a következőket mondhatjuk: a Celeron és Pentium változatok nagyon lassúak, míg a Core i3 család már elfogadható sebességet kínál. A Core i5 a közép, a Core i7 pedig a gyors CPU-kat tömöríti – az árak pedig ezzel a sebességgel párhuzamosan változnak. Persze a valódi sebesség a konkrét modelltől is függ: a középkategóriás notebookokban például sokszor találkozunk az „U” utótaggal jelölt processzorokkal, amelyek energiatakarékos, 15 wattos fogyasztású modellek.

Ezzel szemben a „HQ” végződéssel a sokat fogyasztó (45 wattos), de gyors változatokat jelölik, amelyek magasabb órajelet kínálnak, különösen a Turbo fokozatban. Ezzel szemben a Core i3 processzoroknál nincs Turbo fokozat. Külön csoportot alkotnak az „Y” betűvel jelölt modellek, amelyek mindössze 5 wattot fogyasztanak, tehát extrém takarékosak. Ezek alap órajele rendkívül alacsony, de itt már rendelkezésre áll a Turbo üzemmód – ezt a CPU-családot a hordozhatóságra kihegyezett notebookokban találjuk. A mobil processzorok rendszerint két maggal rendelkeznek, de az új, nyolcadik generációban egyre több négy-, sőt, egyes csúcsmodelleknél már hatmagos változatot is találunk. Hosszú szünet után a Ryzennel az AMD is komolyabb részesedést vívhat ki a notebookok világában. A mobil Ryzen 5 és Ryzen 7 a megfelelő számú Intel Core CPU-kkal szemben pozicionáltak, és általában jobb ár-érték aránnyal rendelkeznek, mint a nekik megfelelő versenytársak. A különböző CPU-kat a jobb oldali hasábban igyekeztünk áttekinthetően összevetni.

A memória, RAM méretét illetően a gyártók általában két kategóriában gondolkoznak: az olcsóbb modellek 4, a drágábbak 8 GB-ot kapnak, míg a csúcskategóriában ennél többel is találkozhatunk. Ellentétben a CPU-val azonban a RAM a legtöbb noteszgépben bővíthető, ha tehát vásárlás után úgy éreznénk, hogy bizonyos programok alatt nem elegendő a rendelkezésre álló memória, akkor ezen javíthatunk. Az egyetlen gond, hogy sokszor szinte lehetetlen kitalálni, hogy milyen modult kéne vásárolnunk a meglévő mellé, még a gyártói weboldalak sem igazán nyújtanak segítséget ebben.

Az is ritkán derül ki, hogy két modul telepítésekor számíthatunk-e a gyorsabb kétcsatornás működésre – ha nem, akkor lehet, hogy jobban megéri egy modult vásárolni, hiszen az később olcsóbban bővíthető. Ha viszont gyakran használjuk noteszgépünket 100 százalékon, maradjunk a várható kétcsatornás kiépítésnél.

2018-ban a legjobb notebookprocesszorok

Egy notebook ára azt is meghatározza, hogy milyen processzor kerül bele. A Cinebench egy népszerű teljesítménymérő program.

Processzor Relatív teljesítmény Cinebench R15 (pontszám)
Maximális teljesítmény, játék stb.
Intel Core i7-7700HQ (2,8 GHz) 100 734
Intel Core i7-5700HQ (2,7 GHz) 97 719
Intel Core i7-6820HK (2,7 GHz) 96 708
Intel Core i7-6700HQ (2,6 GHz) 92 677
Intel Core i5-6300HQ (2,3 GHz) 67 469
Intel Core i5-7Y54 (1,2 GHz) 41 257
Intel Core i7-7Y75 (1,3 GHz) 35 212
Multimédia
Intel Core i5-8250U (1,6 GHz) 85 617
AMD Ryzen 7 2700U (2,2 GHz) 81 603
AMD Ryzen 5 2500U (2,0 GHz) 81 598
Intel Core i5-7300HQ (2,5 GHz) 73 514
Intel Core i7-7500U (2,7 GHz) 56 363
Intel Core i5-7200U (2,5 GHz) 51 332
Intel Core i5-5200U (2,2 GHz) 41 260
Intel Core i3-6100U (2,3 GHz) 38 249
Általános felhasználás (iroda, internet stb.)
Intel Core i3-4100m (2,5 GHz) 38 251
Intel Core i3-4000M (2,4 GHz) 36 240
Intel Core i5-4260U (1,4 GHz) 36 239
Intel Pentium 4405U (2,1 GHz) 34 218
Intel Core i3-5005U (2 GHz) 31 208
Intel Core m3-7Y30 (1 GHz) 29 171
Intel Pentium N3520 (2,16 GHz) 21 146

     Csúcskategória (100–90,0)     Felső kategória (89,9–75,0)     Középkategória (74,9–60,0)     Belépőszint (59,9–0) Értékelés pontszámokkal (max. 100)

Erre képesek a mobil GPU-k

Az AMD által használt RX Vegák kivételével a CPU mellé integrált grafikus vezérlők nem alkalmasak a játékra.

Grafikus processzor Típus 3DMark Cloud Gate (pontszám) 3DMark Cloud Gate (FPS)*
nVidia Geforce GTX 1050 Dedikált 16 132 70
nVidia Geforce GTX 1050 Dedikált 15 679 68
nVidia Geforce MX150 Dedikált 13 749 60
nVidia Geforce GTX 960M Dedikált 13 191 57
AMD Radeon RX550 Dedikált 12 501 54
AMD Radeon RX Vega 8 Integrált 10 985 48
AMD Radeon RX Vega 10 Integrált 10 948 48
nVidia Geforce GTX 950M Dedikált 10 733 47
nVidia Geforce GTX 940MX Dedikált 9 617 42
Intel HD Graphics 550 Integrált 8 270 36
Intel HD Graphics 540 Integrált 7 746 34
Intel HD Graphics 620 Integrált 5 947 33
Intel UHD Graphics 620 Integrált 5 738 30
Intel HD Graphics 520 Integrált 5 307 23
Intel HD Graphics 615 Integrált 4 780 21

* Képkocka/másodperc a játék- és fi zikai számítások mérésénél

Gyors tároló laptopokba

Válasszunk olyan gépet, amely SSD-vel, vagy legalább eMMC adattárolóval rendelkezik, mert ezek gyorsabbak a merevlemezeknél.

Adattároló Interfész Adatátviteli sebesség
SSD SATA kb. 500 MB/s
eMMC SATA kb. 200 MB/s
2,5″-os HDD SATA kb. 100 MB/s
külső SSD USB 3.0 kb. 400 MB/s

Mi az Chromebook?

A Chromebookok a Google Chrome OS operációs rendszeréről kapták nevüket – ez egy felturbózott Chrome böngésző, alkalmazástámogatással.

A Google a király: ha Chromebookot használunk, akkor a Google szolgáltatásaira leszünk utalva, egyéb szoftverek, például a Microsoft Office vagy az Adobe Photoshop, kerülőúton érhetőek el. Ez persze a gyenge hardver miatt is így van: a legtöbb Chromebookban Celeron vagy Pentium CPU-t találunk. Ezért cserébe viszont olcsók, külföldről ingyen szállítással már 100 000 forint körül megvásárolhatjuk ezeket a kis méretű gépeket. Mivel az adatok nagy része úgyis a felhőbe kerül, háttértárból nem sokat kapunk, cserébe viszont egy Chromebook jól hordozható és nagyon hosszú az üzemideje.

Prémiumkategória: a Google a Pixelbook képében egy „luxus- Chromebookot” is piacra dobott, amely 1000 dolláros áron kiváló képernyőt, nagy méretű SSD-t és gyors (Intel Core) processzort kínál – hazánkban azonban csak nagyon nehezen szerezhető be.

Böngészésre ideális

A Chromebookok a Google alkalmazásait futtatják a Chrome feltuningolt változatában, az adatokat pedig a felhőben tárolják. Kicsik és nagyon jól hordozhatóak.

Grafikai kérdés: integrált vagy dedikált?

A notebookok szinte kivétel nélkül rendelkeznek a CPU mellé integrált grafikus chippel, legfeljebb nem mindegyik használja ezt. Amelyik igen, azok rendszerint csak 1-2 modell közül választ-hatnak, tudniillik az Intel csak néhány ilyet kínál.

A multimédiás piacra szánt és játékosok igényeire szabott notebookok viszont dedikált grafikus processzort igényelnek, hogy a legújabb programokat is megfelelő sebességgel futtathassák. Ahogy az az előző oldalon található táblázatból is kiderül, a dedikált GPU nem feltétlenül jelent nagy teljesítményt is – különösen a GeForce GTX 940MX és 950M az, ami lassabb a mobil Ryzenekbe integrált Radeon RX Vega 8 és 10 processzoroknál.

A táblázatban látható számokról azt kell tudnunk, hogy a Cloud Gate tesztnél nagyjából 10 000 ponttól indul az a teljesítmény, amely már játékok alatt is elfogadható sebességet jelez. Persze ez csak ökölszabály, a végeredmény mindig az adott játék igényeitől függ. Aki játékra is szeretné használni notebookját, de nem célja a legmagasabb fps elérése, az válasszon a GTX 1050-nel, esetleg GTX 1050 Ti-vel szerelt modellek közül.

Mit vegyek internetezéshez, egyetemre?

A 100-120 ezer forint körüli árkategóriában általában olyan notebookokat találunk, amelyeket webböngészésre, egyszerűbb feladatokhoz (szövegszerkesztés, levelezés, Skype) szánnak. Ehhez mérten viszonylag gyenge hardvert és felszereltséget kínálnak, de a célnak általában tökéletesen megfelelnek (képünkön az Asus VivoBook E14).

laptop internetezeshez egyetemre

Tárkapacitás: nélkülözhetetlen az SSD!

Ha csak lehetséges, akkor válasszunk SSD-vel szerelt modellt, még akkor is, ha némileg rá kell fizetnünk a normál merevlemezzel szerelt változatra. Higgyük el, nem fogjuk megbánni: a flashmemória 500 MB/sec vagy még magasabb sebességet kínál, és rendkívül látványos gyorsulást eredményez mind a gép indulásakor, mind a programok betöltődésekor. A nagyon olcsó notebooknál azonban érdemes vigyázni, itt sokszor találkozunk eMMC memóriával.

Ez is flashalapú tároló, de jóval lassabb, mint a valódi SSD, hiszen csak 200 MB/sec körüli adatátviteli sebességet kínál – de még így is gyorsabb, mint egy merevlemez. Nagyobb méretű notebookoknál előfordul, hogy két tároló is van: egy kisebb, 128-256 GB-os SSD és egy 1-2 TB-os merevlemez. Ez azért jó megoldás, mert így az OS és a programok kerülhetnek az SSD-re, a sok helyet foglaló adatok (például filmek, képek stb.) számára pedig ott a HDD.

Laptop multimédiára!

Viszonylag nagy teljesítményének köszönhetően a multimédiára ajánlható, általában 250-350 000 forintért megvásárolható notebookok már képszerkesztésre is megfelelő sebességgel képesek. Alapvetően nagy kapacitású SSD-t és legalább kilencórás üzemidőt várunk el tőlük. Amire figyeljünk: az olcsóbb modellekben néha a kijelzőn spórolnak.

laptop multimediara

Üzemidő: fantáziadús számok

Egy mai átlagos notebooknál akkumulátorról 7-10 órányi üzemidőre számíthatunk egyszerűbb felhasználás során. Itt fontosak az egyéni igények: ha az adott számítógép az idő nagy részében otthon, az asztalon dolgozik, akkor elég egy 5 órás üzemidőt kínáló modell is, ha viszont egyetemre hurcoljuk, vagy utazás közben akarunk sokszor dolgozni, akkor 9-10 óra a minimum, de minél több, annál jobb.

Sajnos az akkumulátor kapacitása (amelyet wattórában, Wh-ban adnak meg) önmagában nem sokat árul el, hiszen a végső üzemidő az adott konfiguráció fogyasztásától függ. Egy biztos, a gyártók által megadott üzemidővel kapcsolatos adatokat érdemes óvatosan kezelni, hiszen nagyjából annyira megbízhatóak, mint az autógyártók fogyasztással kapcsolatos információi.

Kettő az egyben

Az átalakítható vagy kettő az egyben noteszgépek notebookként és tabletként is megállják a helyüket, és érintőképernyővel szerelik fel őket. Egyes esetekben ezt 360 fokban hátrahajtva kapjuk a tablet üzemmódot, máskor pedig a billentyűzet csatolható le.

Jobb, mint a tablet: a „sima” táblagépekkel összehasonlítva az átalakítható noteszgépek rendszerint jobban felszereltek és konfigurációtól függően több csatlakozóval is rendelkeznek, ráadásul a Windows 10 futtatására is képesek. További előnyük, hogy üzemidőben is jobbak.

Hátrányaik: érintőképernyővel kényelmesen általában csak a Windows Áruházban elérhető alkalmazások használhatók. Ezek választéka pedig, bár az utóbbi időben növekedésnek indult, még mindig elmarad attól, amit az Apple vagy a Google alkalmazásboltjában találunk. Az átalakítható notebookok általában nagyobbak és nehezebbek is a hagyományos tableteknél, a zsanér pedig az extrém terhelés miatt hamarabb kilazulhat.

Notebook és tablet egyben

Az átalakítható gépek a notebookokéval egyező teljesítményt kínálnak, de hordozhatóságuk roszszabb, mint egy tableté.

Fontos a jó kijelző!

Ha hordozható számítógépünket nemcsak szobában, hanem kültéren is szeretnénk használni, fontos lesz a nagy fényerejű (lehetőleg 200-250 cd/m2 felett) és erős kontrasztú kijelző. A matt bevonattal ellátott képernyők kevésbé verik vissza a napfényt, így ilyen körülmények között is jobban olvashatóak maradnak.

Az olcsóbb notebookokban általában TN panelre épülő monitorokkal találkozunk, amelyek válaszideje ugyan gyors, de színvisszaadásuk gyenge és betekintési szögük is keskeny. Ha képszerkesztéssel is szeretnénk foglalkozni, akkor szebb színei és nagyobb betekintési szöge miatt muszáj lesz IPS panellel szerelt modellt választani. A felbontást illetően a nagyon kis méretű vagy olcsóbb modelleknél még elfogadható az 1366×768 pixeles képernyő, de ettől eltekintve ma már a full HD (1920×1080 pixel) az általános. Ez a legtöbb felhasználási területen elegendő, az ennél magasabb, akár 4K-s kijelzőkre csak nagyon speciális esetekben van valóban szükség.

Csatlakozók és konnektorok

Ha külső adattárolót (HDD, SSD) szeretnénk csatlakoztatni, akkor a sebesség miatt mindig válasszuk az USB 3.0-s konnektort, amit rendszerint külön jelölnek is. A nagyon kis méretű modelleknél sokszor csak 1-2 Type-C csatlakozót találunk. Bár ez a konnektor rengeteg más csatlakozó helyettesítésére képes, notebookról notebookra változik, hogy milyen funkciókkal látták el.

A szubnotebookok és átalakítható gépek esetében ma gyakran hiányzik a hely a vezetékes hálózati csatlakozó (LAN port) számára, így itt be kell érnünk a vezeték nélküli adapterekkel, amelyek közül a Bluetooth és a WLAN (802.11ac) szinte kötelező. Ezeken felül sokszor kapunk még HDMI kivezetést, az extrák között pedig webkamerát és kártyaolvasót. Ez utóbbival kapcsolatban jó tudni, hogy kisebb gépeknél ez gyakran microSD kártyák fogadására képes, a fényképezőgépeknél használt normál SD kártyákhoz tehát külön olvasó kell majd.

Gyereknek maximális teljesítmény!

A csúcskategóriában nincs kompromisszum a teljesítmény, az üzemidő vagy a kijelző területén, a hardvert pedig a célnak megfelelően válasszuk: Photoshophoz, játékhoz vagy az állandó hordozáshoz más és más az ideális. Az Asus Zenbook UX331UN például nemcsak gyors, de igen kitartó is. Figyeljünk oda, hogy elég USB-csatlakozót (és köztük lehetőleg Type C konnektort is) kapjunk.

laptop jatekra

Játékra és asztali gép helyére

Bár a dedikált GPU-val szerelt notebookok egy bizonyos szint felett már használhatóak játékokhoz is, ahhoz, hogy ezeket maximális részletességgel is nagy sebességgel futtathassuk, speciális gamer noteszgépre lesz szükség.

Bivalyerős: sok nagy márka, így az Asus (ROG), Acer (Predator), Lenovo (Legion), HP (Omen) rendelkezik saját „gamer” almárkával, amelyek árai 300- 350 000 forinttól felfelé indulnak. Ezek 15-17”-os kijelzőkkel és 4 kg-os tömeggel rendelkeznek, nagy fogyasztású (H és HQ, esetleg HK) Core i7 processzorokat és asztali PC-szintű grafikus kártyát tartalmaznak, ezeket pedig sok memória, háttértár és optikai meghajtó egészíti ki. A hordozhatóság nem lényeges, így a 2-3 óra teljesen elfogadható üzemidő.

Asztali gép helyett: a DTR kategória 17”-os kijelzőt és erős (de nem feltétlenül játékra optimalizált) hardvert jelent, amelynek célja valóban az, hogy egy átlagos asztali PC helyére tehessük a notebookot, és nagy kijelzőjével kényelmesen használhassuk.

Játék 60 fps-sel

A gamer notebookok, mint például a HP Omen szériája, csúcsteljesítményt ígérnek, de teljes kiépítésben akár az egymillió forintot meghaladó árral is rendelkezhetnek.

CP20180542

Szólj hozzá

Your email address will not be published.

TOP

X