Több mint 700 millió egyedi kártevő mellett minden apró százalékpontnak nagy jelentősége van. Az összes ingyenes vírusirtó a legjobbnak vallja magát, de vajon mi az igazság?
Iszonyatos mértékben növekszik az egyedi kártevők száma.
Körülbelül 6 évvel ezelőtt kevesebb mint 70 millió létezett belőlük, mostanra megtízszereződött a kártékony programok száma. Már akkor is sokat számított minden egyes apró százalék, most viszont hatalmas eltéréseket találunk. Egy 99,8 és egy 99,9 százalékos hatékonysággal dolgozó végpontvédelem között.
Gyors fejszámolással hamar kiderült, hogy a 0,1 százalék 700 ezer egyedi kártevőt jelent. De még 0,01 százalék is 70 ezer fertőzésnek nyithat hátsó ajtót.
Az is igaz, hogy szinte lehetetlenség egy 700 milliós mintával dolgozni. Hiszen mire egy tesztelő a világ összes ismert kártevőjét letesztelné egy végpontvédelemmel, addigra legalább 700 millió másik születne.
Vannak objektív mérések. Mindegyik csak a teljes víruspopuláció egy kis szeletét tudja megvizsgálni, ami valamelyest jó a gyártóknak, így lehet sokszínű a piac. Hiszen ha tudnánk, hogy X. Y. terméke a leghatékonyabb, akkor jó eséllyel az emberek zöme azt venné.
A helyzet viszont korántsem ennyire egyszerű.
Növekszik a kártevők száma
Iszonyatos mértékben növekszik az egyedi kártevők száma.
Körülbelül 6 évvel ezelőtt kevesebb mint 70 millió létezett belőlük, mostanra megtízszereződött a kártékony programok száma. Már akkor is sokat számított minden egyes apró százalék, most viszont hatalmas eltéréseket találunk. Egy 99,8 és egy 99,9 százalékos hatékonysággal dolgozó végpontvédelem között.
Gyors fejszámolással hamar kiderült, hogy a 0,1 százalék 700 ezer egyedi kártevőt jelent. De még 0,01 százalék is 70 ezer fertőzésnek nyithat hátsó ajtót.
Az is igaz, hogy szinte lehetetlenség egy 700 milliós mintával dolgozni. Hiszen mire egy tesztelő a világ összes ismert kártevőjét letesztelné egy végpontvédelemmel, addigra legalább 700 millió másik születne.
Vannak objektív mérések. Mindegyik csak a teljes víruspopuláció egy kis szeletét tudja megvizsgálni, ami valamelyest jó a gyártóknak, így lehet sokszínű a piac. Hiszen ha tudnánk, hogy X. Y. terméke a leghatékonyabb, akkor jó eséllyel az emberek zöme azt venné.
A helyzet viszont korántsem ennyire egyszerű.
Vírusírtó teszt
Cikkünkben elsősorban a Windows rendszereken futtatott végpontvédelmekkel foglalkozunk. Míg az oldalsávon bemutatjuk azt az öt androidos vírusvédelmet, amelyek az AVTest. org idei mérésein a legjobb eredményt érték el. Mivel jellemzően egyre gyakoribbak a mobil- és PC-s klienseket tartalmazó előfizetések, érdemes olyan csomagot választani. Mindkét rendszeren hatékony védelmet kapunk a pénzünkért. Habár a cégek előszeretettel indítják el a versenyen ingyenes antivírus-megoldásaikat. Mobilfenyegetések miatt mi legalább egy tűzfalat és webszűrőt is tartalmazó internetbiztonsági csomag beszerzését javasoljuk.
BitDefender a legjobb
Kezdjük a díjazottak felsorolását a legjobb három megoldással. Az első helyért (az elmúlt évekhez hasonlóan) orosz–román versenyfutás zajlott.
Ám végül a mindhárom laborban jó eredményeket elért BitDefender lett az első helyezett, amelynek még androidos védelme is a legjobbak között van.
A vírusvédelem rendkívül kiegyensúlyozottan szerepelt a laborok mérésein, nem egyszer 100 százalékos eredményt produkálva, emellé csekélynek mondható fals riasztásszám és kis erőforrásigény párosul. Így 2014 óta immár zsinórban negyedik alkalommal a BitDefender dobozára került a korona.
Jó választás lehet akár PC-n, akár mobileszközön a kliens, egyedül a magyar nyelvű terméktámogatás hiánya hozható fel mellette negatívumként, és jelenleg úgy tűnik, hogy a közeljövőben ez nem fog változni.
A romániai cég ugyanis elsősorban a nagyobb országokban való terjeszkedésre összpontosít.
A második helyre
A második helyre a 2017-ben szintén jó eredményeket elérő, ámde a tengerentúlon politikai viták célkeresztjébe kerülő Kaspersky jött fel.
Amelynek az AVTest.org és az AV-Comparatives mérései alapján egyaránt a legjobb három között kell szerepelnie, a Virus Bulletin viszont annyiban árnyalja a képet, hogy tesztjein már jó ideje nem indítják el az orosz szoftvert.
Pedig a mérések alapján egy rendkívül hatékony, kis erőforrás- igényű programról van szó, amelynek erősebb kiadásai a funkcionalitást tekintve is az élmezőnybe tartoznak, ráadásul magyar nyelvű terméktámogatás is jár hozzá.
Nagy fegyvertény a BitDefenderrel szemben.
Bronzérmes
A bronzérmet szintén egy olyan program szerezte meg, amellyel ugyan a Virus Bulletin nem számol, viszont a másik két labornál a legjobbak között találjuk.
Ez pedig nem más, mint a japán Trend Micro, amely szintén jó eredményeket ért el a víruskereső hatékonyságát tekintve, és még a rendszerre gyakorolt hatását vagy a fals riasztások számát illetően is a jobbak közül való.
Kevésbé beszélhetünk azonban megbízhatóan jó eredményekről, hiszen találtunk olyan méréseket, amelyeken a közvetlen riválisaihoz képest gyengébben szerepelt.
Mint látható, az első három helyen is nehéz volt olyan szoftvereket szerepeltetni, amelyeket mindhárom labor megmért. Az egyedüli kivételt a BitDefender jelenti, amely ennek köszönhetően tudott győzedelmeskedni.
További programok
Negyedik helyen lévő Avira is a Kaspersky–Trend Micro páros közé kívánkozik. Már csak abból a szempontból, hogy ahol indult, ott jól szerepelt, az összkép azonban nem teljes. Az AV-Comparatives és az AV-Test.org stabil, megbízható védelem benyomását kelti, amely nem rendelkezik nagy hibákkal. Ezzel együtt a német szoftver visszacsúszott idén a második helyről a negyedikre. Ha azonban biztonsági és nemzetbiztonsági okokból nem akarjuk az EU-n kívüli szoftverre bízni adataink, rendszerünk védelmét, elsőszámú választás lehet.
E tekintetben a duplamotoros G Data is ajánlható, amely 2017-ben a Virus Bulletin szerint a legjobb végpontvédelem volt. Az AV-Comparatives viszont mindezt mérés hiányában nem erősítette meg, az AV-Test.org pedig nem szerepelteti a legjobb ötben a védelmi szoftvert.
Az ötödik legjobb hely ugyanakkor teljesen megérdemelt, pláne, hogy magyar nyelvű terméktámogatás is jár.
A Norton hasonló okokból került a hatodik helyre. Amelynél az AV-Test.org szerint nem volt jobb termék tavaly, ugyanakkor az, hogy a többi labornál nem bukkant fel az amerikai szoftver. Óvatosságra intett bennünket.
Az év meglepetését a hetedik helyre befutott Avast jelentette, amelynek ugyan tavaly volt egy csúnya biztonsági incidense. A CCleaner-hack, mégis stabilan hozta az eredményeket a csehek végpontvédelme mindhárom labor tesztjein.
Maradtak a TOP10-ben!
A legjobb tíz végpontvédelem közé még az
-AVG,
-Panda és az
-F-Secure megoldása tudott beférkőzni.
Amelyeknek ugyan voltak jobb és gyengébb eredményeik, mégis az elitligában a helyük. A megvizsgált 13 szoftver közül érdemes továbbá megemlíteni a McAfee termékét. Amely ugyan idén sem tudott beférkőzni a legjobbak közé, ám ez jövőre változhat. 2017 szeptembere óta ugyanis egyre jobb eredményeket ér el az AV-Comparatives real-world mérésein.
Ki adja a mintát?
Három vizsga viszont három eltérő szempontot és felkészülést igényel. Emellett azt sem szabad elhallgatni, hogy egyik labor eredménye sem tekinthető objektívnek. Hiszen mindenki más mintával, metodikával dolgozik, ami akár kedvezhet egyes gyártóknak is. Leitold Ferenc, a CheckVir víruslabort üzemeltető. Veszprog ügyvezetője például tavaly kérdésünkre elmondta, hogy a tesztelők munkáját sajnos befolyásolhatja az, hogy a minták nem független forrásból érkeznek. Maguktól a gyártóktól, a vizsgáltaktól, hiszen azok a szoftverek találkoznak elsőként a kártevőkkel. „Látható, hogy ki adja a mintát, így ha a tesztelő részrehajló akar lenni, elég, ha az adott cégtől gyűjti be mintakat.
Nyilván mindenki a saját adatbázisában erős” – nyilatkozta Leitold. Azaz, ha az egyik labor mintájához az egyik szoftverfejlesztő nyújtotta be a legtöbb kártevőt, a beküldő értelemszerűen előnybe fog kerülni. Mindez a nagyobb cégeknek, nagy felhasználói táborral rendelkező végpontvédelmeknek kedvez. Így az egyre hangsúlyosabbá váló közösségi intelligenciát is még jobban ki tudják használni, hiszen ők több viszszajelzést kapnak a kliensektől.
Relatív tesztek
A metodika kapcsán fontos elmondanunk, hogy alapvetően a védelem hatékonysága alapján súlyoztuk az eredményeket, így annak. Akinek más a fontos, azt javasoljuk, hogy alaposan böngéssze végig a táblázatot, amiként azt mi is megtettük.
Fontos emellett, hogy főként azokat a szoftvereket gyűjtöttük ki, amelyekhez elég mérési adat állt rendelkezésre. Illetve előnyben részesítettük az összesítésben azokat a szoftvereket, amelyek mindhárom laborral megmérettetik magukat, és hátrébb soroltuk azokat, amelyek csak eggyel. Utóbbi esetben ugyanis felmerült a tudatos szűrés gyanúja, azaz hogy egy gyártó egy adott labor méréseire készíti fel szoftverét. Szemléletes példával élve: mi is jobb eredményt érünk el a vizsgán, ha tudjuk, hogy mit fognak kérdezni.
Szoftver szócsatája
Jelenleg minden gyártó rendelkezik egy olyan független vagy esetleg szponzorált méréssel, amelyre hivatkozva a jelenlegi legjobbnak, leghatékonyabbnak tudja feltüntetni magát. Tele van a piac legjobbakkal, és az online fórumokban is végeláthatatlan hitviták folynak a bajnokok kilétét illetően a felhasználók között.
Mindenki védi a saját szoftverét, megerősítve a választásába vetett hitét.
Nincs emiatt egyszerű dolga annak, aki vírustesztelésre adja a fejét, főként, hogy egy ilyen cikk csakis szubjektív lehet. Még a víruslaborok sem tudnak minden egyes kártevőt letesztelni, az újságíróknak pedig pláne nincs erre ideje, és hiányzik a szükséges tudása, eszközparkja is.
Ez egy külön tudományterület, és ezt el kell fogadnunk, emiatt próbál minden független teszt a víruslaborok eredményeire hagyatkozni.
Hiteles adatok!?
A laborokban minden feltétel adott a teszteléshez. Rendelkeznek megfelelő szakértelemmel, egy jól összeállított és nagyméretű kártevőmintával, valamint megfelelő infrastruktúrával a mérés kivitelezéséhez. A legközelebb tehát akkor járhatunk az igazsághoz, ha ezeknek az intézményeknek az adatait vesszük alapul, és minél több érést megvizsgálunk, annál inkább ki tudjuk küszöbölni az apró kiugrásokat.
Emiatt mi évek óta a három legnevesebb víruslabor – AVTest. org, AV-Comparatives és Virus Bulletin – eredményeit vesszük alapul, azok több tucat mérését összegezzük, hogy kiderüljön, az elmúlt egy év során melyik gyártó végpontvédelme teljesített a legjobban.
Az AV-Comparatives valós körülményeket vizsgáló real-world méréseit egészen hat hónapra visszamenően elemeztük, aminek során elsősorban arra. Figyeltünk, hogy a végpontvédelmek a kártevők hány százalékát blokkolják alapbeállításon, másodsorban pedig azt, hogy felhasználói beavatkozással mennyire fokozható a biztonság.
Mindenki védi a saját szoftverét, megerősítve a választásába vetett hitét.
Nincs emiatt egyszerű dolga annak, aki vírustesztelésre adja a fejét, főként, hogy egy ilyen cikk csakis szubjektív lehet. Még a víruslaborok sem tudnak minden egyes kártevőt letesztelni, az újságíróknak pedig pláne nincs erre ideje, és hiányzik a szükséges tudása, eszközparkja is.
Ez egy külön tudományterület, és ezt el kell fogadnunk, emiatt próbál minden független teszt a víruslaborok eredményeire hagyatkozni.
Kevesebb figyelem!
Ezenfelül elemeztük a labor 2016-os és 2017-es első és második féléves egyedi tesztjeit is, külön kiemelve a legfontosabb detektálási rátát, a fals riasztások számát és a kártevő-eltávolítási tesztet. Sajnos sok végpontvédelmet próbálnak túl szigorúra venni, hogy így javítsák hatékonyságukat, ám ezzel csak feleslegesen hozzák rá a frászt a felhasználóra, vagy esetleg kevesebb figyelmet szentelnek a fellelt malware eltávolítására.
Mi a legkiegyensúlyozottabb megoldást kerestük, nem díjaztuk a szélsőségeket. A túl nagy erőforrás- igényű végpontvédelmeket is lepontoztuk, felhasználva az AV-Comparatives vonatkozó méréseit. Az AV-Test.org nem csak megnöveli a mérések számát, ki is egészíti azokat, mivel a realworld mérések mellett részletes referenciateszttel (azaz már ismert kártevőket tartalmazó mintával) is rendelkezik, a rendszer lelassítása mellett pedig rendkívül alaposan dokumentálja a fals riasztások számát és az előfordulás helyét.
Végezetül a Virus Bulletin RAP méréseit is elemeztük, amely egy időszak átlagolt eredményét mutatja, utóbbiból ráadásul nem egyet, hanem a legutóbbi ötöt összegeztük, így lefedve a labor teljes 2017-es méréseit.
